Ma érkeztem haza az államvizsgám helyszínéről Budapestről. Reggel négykor keltem, úgyhogy eléggé ki vagyok készülve...Majd mesélek, hogy mi volt, már ha érdekel valakit, de most, hogy mindenképp kapjatok valami kis olvasnivalót, drága barátnőm, Raritas gépelte anyagot kaptok. Örök hála neki, hogy ingyen és bérmentve játsza a titkárnőmet, és megkímél a fáradt napokon a gépeléstől.

Neked üzenem Ritus, hogy nagyon szeretlek! :-)

Szóval Mia karácsonyáról írottak néhány hónapja születtek...

Pakolásztam a könyvespolcomon. Kénytelen voltam, mert olyan zsúfoltság van, hogy semmit nem találok meg. Hiszem, hogy aki ránéz a könyvespolcomra, az leolvassa róla, hogy az életem milyen. (Az is zsúfolt az állandó teendőktől.)

Szóval a nagy pakolás közben rájöttem, hogy vissza kellene vinnem a könyvtárba pár kiadványt, mert már 1000éve nálam van, már kiolvastam, és semmi sem indokolja, hogy tovább foglalja a helyet nálam.

Így bukkantam rá Meg Cabot könyvére, a Mia karácsonyára is. Rájöttem, hogy el sem olvastam, csak egy „ifjúsági” pillanatomban kikölcsönöztem. Mivel az egész könyv kemény 88 oldal, így gyorsan nekiláttam és persze pillanatok alatt kivégeztem, míg a TV-ben a felvett műsorok közül a XXVIII. Wrestlemania-t néztük az urammal.

Hol "XXX The Game" összeakaszkodását figyeltem "The Undertaker"-rel, hol pedig Mia locsogását az eljövendő karácsonyról. Azért szerettem volna elolvasni ezt a sorozatot, mert a hollywood-i produkciót imádom, vagy ezerszer láttam, a könyvekből viszont csak 1-2-vel találkoztam. Érdekes, hogy még a nevek is másként hangzanak a filmben, mint a könyvben, a filmben meghalt Mia édesapja, a könyvben pedig javában csajozik. Ki érti ezt? :-)

Mindenesetre, mivel ez nem egy összehasonlító elemzés, úgy a könyvre és az olvasottakra hagyatkozom.

A könyv valóban napló, Mia naplója, az egész úgy van megírva, ahogy azt egy tizenéves lény megírta „volna”. Szóval, elég „tini stílusú”. De azt a feladatot betölti amit kell. Miával együtt várjuk a karácsonyt, s az ünneppel együtt érkezik meg Lilly és Michael, a barátnő és a PASI csupa nagy betűvel. Persze egy hercegnőnek nagyon sok dolga van a palota körül, így a barátaira kevés ideje marad. Legnagyobb gondja pedig az, hogy mit adjon Michaelnek karácsonyra…

A történet maga aranyos, olyan semmi különös módon, ám Neveletlen hercegnő rajongóknak kifejezetten ajánlott. Ritkán érzem azt, hogy kinőttem a témából, de most bizony ősöregnek éreztem magam az olvasás közben.

A könyvet is, a többi Meg Cabot kiadványt keressétek a Cicero Kiadóstúdiónál. Ez a példány 2004-ben jelent meg.