Úgy tűnik végre, hogy neki kezdhetek a blogolásnak, a férjuram végre megreparálta a laptopomat, bár nem tartós egyelőre a javulás. Remélem azért kitart egy darabig, mert ha eddig azt mondtam, hogy nagy elmaradásaim vannak, akkor most azt mondhatom, hogy kb. 10X annyi van...Sajnálom, hogy ilyen sokáig elmaradtam, de esélyem sem volt írni. Na de majd most.

Pár héttel ezelőtt, egy szép napon telefont kaptam. Mármint hívásom jött. :-) Egy régi kedves ismerősöm, Brigi telefonált, és beszélgettünk mindenféléről. Életről, családról, munkáról, hobbiról. Konkrétan a blogom miatt hívott fel, mert szeretett volna ajánlani nekem egy kötetet, amiről írhatnék.

Hamarosan a beszélgetésünk után csengetett a postás, és hozta a csomagot, benne azzal a bizonyos könyvvel, ami csak rám várt. :-)


Első blikkre azt gondoltam, hogy nagyon hamar, kb. fél nap alatt kivégzem majd...
Hát nem így történt.

Majdnem egy hétig olvasgattam a kiadványt, és azt kívántam, hogy ez az egy hét bár örökké tartana. Ugyanis imádtam minden sorát, csak hát egy 194 oldalas könyvet ugyebár nem lehet a végtelenségig olvasni. :-)

Vannak olyan emberkék, akik nem szeretnek magánkiadású könyveket olvasni, illetve fenntartásokkal fogadják az elsőkönyves, vagy kevésbé ismert írókat. Nekem nincsenek ilyen aggályaim, főleg, hogy kincsekre lehet bukkanni ezek között a kötetek között is.
Ez a könyv is ilyen kincs számomra. :-)

Novellás kötet, és én nem igazán szoktam novellákat olvasni. De most mégis, és olyan jó volt. Tudom, ömlengek, de tényleg nagyon tetszett. A stílus, a humor, maguk a történetek.
A szerző egy bejcgyertyánosi úriember, aki jelenleg a Balaton-felvidéken éli mindennapjait a Csobánc-hegyen, annak "önkéntes hegypásztora". Termékeny, kalandokkal teli élete van/volt, s megélt élményein alapulnak novellái is.

Gyerekkorától kezdve vele izgulhatunk, kacaghatunk. Részt vehetünk mindennapi életében, sok mindent megtanulhatunk a parasztgyermeki lét olyan gyötrelmeiről, mint például milyen érzés olyan tehénre vigyázni, aki nem azt csinálja, amit mi szeretnénk, vagy milyen érzés, mikor a tanító is ver, a csősz is ver, az apa is ver, és talán még Isten is. .

Szerzőnk egyébként nagyon jó sportoló volt, és azt a korszakát is megismerhetjük a novelláiból, mikor ösztöndíjat kapott, s "lakást", még munkája is volt cserébe a teljesítményért. Sajnos ez az időszak nem tartott neki örökké, és nagy bánatára az is kiderült, hogy hiába minden vágya, hogy pilóta lehessen valószínűleg nem fog teljesülni az álma.

Tetszettek azok a részek is a novellás kötetetben, ahol Simon László a munka világáról ír. Remek sztorik, és olvasva őket olyan érzése van az embernek, mintha maga is átélte volna a történéseket.

Legkedvesebb részeim azok voltak a kötetben, mikor a szerző a templomban szerezett tapasztalatait osztja meg a nagyérdeművel. Többször is elolvastam a minisztálásának "dicső" történetét, ahogy a bérmálási sztorit is.

Egyébként a kötet egy -eddig- "minisorozat" részeként jelent meg, ugyanis Simon László testvére, Simon József tollából is megjelent kötet.

Összességében tehát elmondhatom, hogy egy nagyon klassz, szórakoztató könyv került a birtokomba, s beállt a kedvenc könyveim sorába. Érdemes lenne mindenkinek elolvasni.

A kötet adatai:
Kiadás: Magánkiadás
Kiadás éve: 2006
ISBN: 963-229-848-9
Ár: nincs megadva
Oldalszám: 194 p
Borító: puhatáblás, ragasztott
Forrás: szerzőtől